Ebben a blogbejegyzésben azt vizsgáljuk meg, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt, gyorsan előrehaladó negyedik ipari forradalom hogyan fogja átalakítani a jövőbeli munkahelyeinket, két szempontra összpontosítva: a meglévő munkahelyek hanyatlására és új szakmák megjelenésére.

A mesterséges intelligencia lehetőségeit az AlphaGo demonstrálja

2016 márciusában egy Go meccsre került sor AlphaGo és Lee Sedol, egy 9-es Go játékos között. Az első kör kezdetéig a legtöbb ember úgy hitte, hogy a mesterséges intelligencia nem tudja legyőzni az embereket a Go játékban. Ez azért van, mert a Go-ban a lehetséges lépések száma csillagászatilag magas, és mivel nincsenek előre meghatározott minták, nehéz megjósolni, hogyan fog mozogni az ellenfél. Amikor azonban az AlphaGo megnyerte az első játékot, a „Legyőzhet egy számítógép egy embert?” kérdés gyorsan átterelődött a „Legyőzhet egy ember egy számítógépet?” kérdésre. És mintha csak gúnyt űzne az emberek elvárásaiból, az AlphaGo 4:1-re legyőzte a 9-es Lee Sedolt. Az AlphaGo győzelme olyan esemény volt, amely erőteljesen demonstrálta a világnak, hogy a mesterséges intelligencia még az összetett ítélőképességet és stratégiát igénylő területeken is felülmúlhatja az emberi képességeket. Bár maga a mesterséges intelligencia fogalma évtizedek óta létezik, az AlphaGo győzelme robbanásszerűen fokozta a közérdeklődést a mesterséges intelligencia iránt, és katalizátorként szolgált ahhoz, hogy a jövő technológiájának magjaként ismerjék fel. Azóta a mesterséges intelligencia egyre gyorsabb ütemben integrálódik a mindennapi életünkbe és az iparágakba olyan fejlesztéseknek köszönhetően, mint a generatív mesterséges intelligencia és a nagyléptékű nyelvi modellek. Szóval, mi is pontosan a negyedik ipari forradalom – egy olyan koncepció, amely szorosan kapcsolódik ezekhez a mesterséges intelligencia fejlesztésekhez?

Mit jelent a negyedik ipari forradalom?

Az első ipari forradalom elsősorban a 18. századi Nagy-Britanniában bontakozott ki, és a gőzgép és a gépesítés által vezérelt termelési módszerek forradalmaként írható le. A szén és a vas kulcsfontosságú erőforrásoknak köszönhetően olyan iparágak, mint a pamut textil- és vasgyártás, jelentős növekedést mutattak. A második ipari forradalom a 19. század végétől a 20. század elejéig zajlott, középpontjában az elektromosság és a tömegtermelési rendszerek elterjedésével. Ahogy az olaj és az acél felhasználása bővült, és olyan iparágak fejlődtek, mint a vegyipar és az elektrotechnika, új ipari ágazatok jelentek meg. A harmadik ipari forradalom a 20. század közepén kezdődött a félvezetők és a számítástechnika fejlődésével, ami a személyi számítógépek megjelenéséhez vezetett az 1970-es és 1980-as években, valamint az internet elterjedéséhez az 1990-es években. A számítógépek és az információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlődése felgyorsította a termelési és munkafolyamatok automatizálását, olyan környezetet teremtve, amelyben a gépek számos területen segíthették vagy helyettesíthették az emberi munkaerőt. Jeremy Rifkin „A harmadik ipari forradalom” című könyvében a harmadik ipari forradalmat új kommunikációs technológiák és új energiarendszerek kombinációjaként írta le, azt sugallva, hogy ezek a változások képesek új társadalmi és gazdasági struktúrákat létrehozni, amelyek elkülönülnek a meglévő centralizált modellektől.
A negyedik ipari forradalom olyan folyamatként értelmezhető, amelyben a különböző technológiák – beleértve a mesterséges intelligenciát, a robotikát, a dolgok internetét, az önvezető autókat, a 3D nyomtatást és a biotechnológiát – a harmadik ipari forradalom során kifejlesztett digitális technológiákra építve konvergálnak, ezáltal átalakítva a társadalmat és az ipart egészében. A Világgazdasági Fórum a negyedik ipari forradalmat olyan jelenségként írja le, amelyben a különböző technológiák – például a mesterséges intelligencia, a robotika, az önvezető autók, a 3D nyomtatás és a nanotechnológia – fejlődése átalakítja a társadalmat és a gazdaságot, különös hangsúlyt fektetve a fizikai, digitális és biológiai területek konvergenciájára.
Míg a korábbi ipari forradalmak az új energiaforrások és termelési technológiák, a villamos energia és a tömegtermelés, valamint a számítógépek és az információs és kommunikációs technológiák körül alakultak ki, a negyedik ipari forradalom abban különbözik, hogy ezek a technológiák összekapcsolódnak és konvergálnak. A dolgok internetének (IoT) fejlődésével a különféle eszközök és berendezések hálózatokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével pedig a termelési létesítmények és a szolgáltatási rendszerek elemezhetik környezetüket, és intelligensebben működhetnek. Ezért a negyedik ipari forradalom olyan folyamatként írható le, amelyben maga az iparágak és a társadalom működése is átalakul, ahogy a digitális technológia összeolvad a fizikai környezettel – túlmutatva az új gépek puszta megjelenésén.
A negyedik ipari forradalom egyik alapvető technológiája a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia olyan technológiára utal, amely lehetővé teszi a számítógépek számára, hogy intelligens emberi viselkedést utánozzanak vagy hajtsanak végre. A modern mesterséges intelligencia azonban nem áll meg az emberi viselkedés egyszerű utánzásánál. Az információs technológia különböző területein aktív erőfeszítések folynak a mesterséges intelligencia felhasználására összetett problémák megoldására, hatalmas mennyiségű adat elemzésére és az emberi döntéshozatal segítésére. A generatív mesterséges intelligencia megjelenése óta a tudásalapú feladatok széles skáláján alkalmazzák, beleértve az írást, a fordítást, a kép- és videógyártást, a programozást, az ügyfélszolgálatot és az adatelemzést. Következésképpen a mesterséges intelligencia szerepe a negyedik ipari forradalomban egyre jelentősebbé válik. Hogyan fogja tehát a folyamatosan fejlődő mesterséges intelligencia befolyásolni a meglévő munkahelyeket?

Milyen mértékben fogja átalakítani a mesterséges intelligencia a meglévő munkahelyeket?

A múltban sokan azt jósolták, hogy a mesterséges intelligencia és a robotok elsősorban az ismétlődő, rutinszerű és egyszerű feladatokat fogják felváltani. Valójában az automatizálási technológia fejlődésével a munkakörök jellege is megváltozott, különösen az egyszerű, ismétlődő feladatok esetében. A mesterséges intelligencia fejlődésének ütemében bekövetkezett közelmúltbeli felgyorsulás miatt azonban egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy nemcsak a képzetlen munkákat, hanem a szakmai és tudásalapú munkát is érinteni fogja. Különösen a digitális adatok felhasználásával feldolgozható feladatok – mint például a dokumentumszerkesztés, az adatelemzés, az ügyfélszolgálat, a fordítás, a jogi dokumentumok felülvizsgálata és a programozás – elvégzésében mutatkozhatnak jelentős változások a mesterséges intelligencia fejlődésével.
Olyan szervezetek korábbi felmérései, mint például a Koreai Foglalkoztatási Információs Szolgálat, azt vetítették előre, hogy a pénzügyi és biztosítási, valamint a kémia, az anyagtudomány és a gépészet területének munkahelyeinek jelentős részét valószínűleg érinteni fogja a mesterséges intelligencia és az automatizálás. Ezenkívül az olyan ismétlődő feladatokat, amelyeket hagyományosan emberek végeztek – mint például a portások, konyhai kisegítők, jegyértékesítők, lottóárusok, parkolóőrök és jegyszedők –, olyan foglalkozásokként azonosították, amelyeket nagy valószínűséggel robotok és automatizálási technológia vált fel. Ezekben az előrejelzésekben közös vonás, hogy az ismétlődő, rutinszerű feladatok – amelyeket gépek vagy szoftverek is elvégezhetnek közvetlen emberi beavatkozás nélkül – különösen ki vannak téve az automatizálásnak.
A mesterséges intelligencia hatása azonban nem korlátozódik a képzetlen munkakörökre. A speciális tudást és ítélőképességet igénylő szakmákban – mint például az orvosok, ügyvédek, könyvelők, pénzügyi szakértők és kutatók – gyorsan növekszik azoknak a feladatoknak a száma, ahol a mesterséges intelligencia alkalmazható. Például a mesterséges intelligencia felhasználható orvosi képek és hatalmas mennyiségű orvosi adat elemzésére, jogi dokumentumok keresésére, pénzügyi adatok elemzésére és kutatási adatok rendszerezésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia azonnal és teljesen megszünteti ezeket a szakmákat. Inkább az a valószínű, hogy ezeknek a munkaköröknek a jellege fog változni: a szakmát alkotó különféle feladatok közül azok a részek, amelyeket a mesterséges intelligencia jól el tud látni, automatizáltak lesznek, míg az emberek inkább azokra a területekre fognak összpontosítani, ahol a mesterséges intelligencia küzd – például az ítélőképesség, a felelősségvállalás, az interperszonális kapcsolatok és a kreativitás.
Valójában a legújabb előrejelzések nem csupán egyszerű „ember kontra mesterséges intelligencia” konfliktusként tekintenek a munkahelyek jövőjére. A Világgazdasági Fórum „A munkahelyek jövője 2025” című jelentése szerint a technológiai változások, a demográfiai változások és a gazdasági tényezők együttes hatásai miatt 2030-ra körülbelül 170 millió új munkahely jön létre, míg mintegy 92 millió meglévő munkahely helyébe léphet vagy szűnhet meg. Következésképpen, bár várhatóan nettó 78 millió munkahely bővül, ez nem jelenti azt, hogy mindenki meg tudja tartani jelenlegi munkahelyét. Ez azt jelenti, hogy ahogy egyes munkahelyek megszűnnek, újak jelennek meg, és a meglévő foglalkozásokban a munka jellege is jelentősen megváltozhat.
Különösen, miközben a technológiával kapcsolatos készségek – mint például a mesterséges intelligencia, a big data és a kiberbiztonság – fontossága növekszik, az olyan emberi képességek, mint a kreatív gondolkodás, a rugalmasság és a reziliencia várhatóan továbbra is nagyra értékelendők maradnak.
Tehát a mesterséges intelligencia egyszerűen elveszi az emberek munkahelyeit a negyedik ipari forradalom eredményeként? Ha nem, milyen új munkahelyeket teremt a mesterséges intelligencia?

Milyen új munkahelyeket teremt a mesterséges intelligencia?

A negyedik ipari forradalom előrehaladtával olyan munkahelyek jelennek meg, amelyek korábban nem léteztek, vagy nem kaptak sok figyelmet. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium által korábban bejelentett, új foglalkozásokra vonatkozó politikákban a kormány különbséget tett a közvetlenül támogatott és támogatott foglalkozások, valamint a magánszektor növekvő keresletére válaszul természetes módon megjelenő foglalkozások között. A kormány által közvetlenül támogatott és támogatott új foglalkozások között szerepelnek a közbeszerzési tanácsadók és a telemedicina-koordinátorok. A közbeszerzési tanácsadó tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a közszféra beszerzésével kapcsolatos teljes folyamathoz – beleértve a tervezést, a vizsgálatot, a kutatást és az értékelést –, míg a telemedicina-koordinátor a telemedicina-szolgáltatások hatékony nyújtásának tervezéséért, koordinálásáért és támogatásáért felelős.
A megnövekedett magánszektorbeli kereslet miatt organikusan megjelent új foglalkozások közé tartoznak a halal szakértők, az okosgazdaság-építők és a dolgok internetének (IoT) szakértői. A halal szakember tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a halal tanúsítványt kereső vállalatoknak vagy termékeknek, nemcsak a vonatkozó eljárásokat, hanem a termékmarketinggel, promócióval, exporttal és kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket is lefedve. Az okosgazdaság-fejlesztő felelős az okosgazdaságok fejlesztéséért és telepítéséért, amelyek lehetővé teszik a növények termesztését és az üvegházak környezetének monitorozását informatikai eszközök, például okostelefonok segítségével anélkül, hogy személyesen kellene ellátogatni a gazdaságba.
Így az ipari változások nemcsak a meglévő foglalkozások hanyatlásához vezetnek, hanem új foglalkozásokat és munkaköröket is teremtenek. Különösen a negyedik ipari forradalom idején, ahogy az új technológiák – mint például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a robotika, a telemedicina és az intelligens gazdaságok – konvergálnak a meglévő iparágakkal, új szerepkörök jelennek meg nemcsak azok számára, akik a technológiát fejlesztik, hanem azok számára is, akik alkalmazzák és kezelik azt a terepen, valamint azok számára, akik áthidalják a szakadékot a technológia és az emberek között. Ezért a jövőben megjelenő új foglalkozások valószínűleg nem korlátozódnak kizárólag a mesterséges intelligencia fejlesztésében részt vevőkre; valószínűleg kiterjednek majd olyan szerepkörökre is, amelyek integrálják és hasznosítják a mesterséges intelligenciát a különböző iparágakban. A Világgazdasági Fórum azt is előrejelzi, hogy a jövőbeni növekedési foglalkozások jelentős része a technológiai fejlődéshez közvetlenül kapcsolódó szerepkörök lesznek.

Hogyan fognak megváltozni a munkánk 10 év múlva?

Ahogy a negyedik ipari forradalom gyorsan halad előre, a mesterséges intelligencia is sokkal gyorsabb ütemben fejlődik, mint azt korábban várták. Az AlphaGo által a Go specifikus területén bemutatott képességek mára számos technológiára kiterjednek, mint például a generatív mesterséges intelligencia, és a hagyományosan emberek által végzett feladatok széles skáláját befolyásolják – beleértve az írást, a képek létrehozását, a programozást és az adatok elemzését. Ez aláhúzza annak szükségességét, hogy előre felkészüljünk a mesterséges intelligencia által hozott változásokra.
A mesterséges intelligencia nagy valószínűséggel befolyásolja majd a munkavégzés módját számos szakmában, beleértve a rutinszerű és a speciális szerepköröket is. Ezeket a változásokat azonban nem feltétlenül kell kizárólag a „munkahelyvesztés” szemszögéből szemlélnünk. A kulcskérdés nem az, hogy a mesterséges intelligencia felváltja-e az összes emberi munkát, hanem az, hogy az emberek hogyan fognak együttműködni a mesterséges intelligenciával. Ha azokat a feladatokat, amelyekben a mesterséges intelligencia kiváló, a mesterséges intelligenciára bízzuk, míg az emberek azokra a területekre összpontosítanak, amelyeket a mesterséges intelligencia nem tud könnyen helyettesíteni – például az ítélőképesség, a felelősségvállalás, a kreativitás, az empátia és a kommunikáció –, akkor új foglalkoztatási formákat hozhatunk létre.
Végső soron a munkaerőpiac tíz év múlva nem lesz pontosan ugyanolyan, mint ma. Egyes szakmák eltűnhetnek vagy zsugorodhatnak, míg mások munkájuk jelentős részében nagymértékben támaszkodhatnak a mesterséges intelligenciára; új, még nem létező szakmák is megjelenhetnek. A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint ezek a munkaerőpiaci változások valószínűleg nem fognak egyszerű hanyatlást eredményezni; inkább valószínűleg új munkahelyek létrehozásának és a meglévők felváltásának formáját öltik majd. Ezért a jövőben nem az lesz a fontos, hogy egyetlen konkrét szakmát válasszunk, és elvárjuk, hogy az örökre biztos maradjon, hanem inkább az, hogy új eszközöket tanuljunk, és folyamatosan bővítsük képességeinket a technológiai változásokkal összhangban.
Az előrejelzés, miszerint a mesterséges intelligencia mind a rutin-, mind a professzionális munkákat befolyásolja, a jövőben is folytatódik. Az ilyen változások közepette azonban, ha azonosítjuk azokat a területeket, ahol együttműködhetünk a mesterséges intelligenciával, és olyan egyedi emberi képességeket fejleszthetünk ki, amelyeket a mesterséges intelligencia nem tud könnyen helyettesíteni, új megoldásokat találhatunk ki a munkahelyek elvesztésének kezelésére.
Továbbá, mivel a mesterséges intelligencia fejlődése új iparágakat és foglalkozásokat teremt, a negyedik ipari forradalom hatása az emberi munkahelyekre semmiképpen sem teljesen negatív. Végső soron az, hogy mit fogunk csinálni tíz év múlva, nemcsak attól függ, hogy mire vált képessé a mesterséges intelligencia, hanem attól is, hogy az emberek mennyire voltak felkészülve a mesterséges intelligencia melletti együttműködésre.